- Hol van Emmett? – krdeztem egyre idegesebben.
- Bezrkzott a szobjba. Amikor megcskolt, mirt lkted el siktva? – szegezte nekem a krdst Carlisle. – Azt hitte, hogy bntott s nagyon tlja magt.
- Mi? – krdeztem elkerekedett szemekkel s felpattantam a kanaprl.
Egyenesen Emmett szobja fel rohantam.
- Emmett nyisd ki krlek – kopogtam az ajtn.
- Nem akartalak bntani, gy sajnlom – jtt a vlasz.
- Nem bntottl – prbltam lenyomni a kilincset, de be volt zrva.
- Akkor mirt lktl el magadtl s siktottad hogy ne? – krdezte zaklatott hangon.
- Ezrt akarok bejutni, hogy megmagyarzzam – lptem htrbb az ajttl, mert hallottam, hogy nylik.
Ahogy meglttam Emmett szomor arct, rgtn tleltem.
- Nem csinltl semmi rosszat ne emszd magad. Sajnlom, hogy ezt hitted – nztem fel r, annyira elbvltek a mr rg nem ltott gynyr szemei, hogy nem brtam ellenllni. Megcskoltam, mr az elbb tnkretett csk krptlsul is.
- Mg mindig nem rtem mirt siktottl? – hzott le az gyra.
- Ht gyis el akartam mr mondani valakinek – shajtottam. – 3 napja egy lom ksrt.
- De ht mi nem is alszunk – rtetlenkedett.
- Sokszor rzem magam fradtnak s ilyenkor valamirt megjelenik a tudatomban. s az elbb is megjelent, de nem tudom mirt pont akkor, de ami biztos, hogy egy j rszlet kapcsoldott hozz – nztem a csuklszortjra.
- Mi kze az lomhoz a mi csaldi jelkpnknek? Most kaptuk a tancson, ezrt lett sszehvva – rtetlenkedett.
- Az lmomban egy erdben vagyok estlyiben s egy maszkos ember mellett trdelek. A gallrjba ez a jel van varrva. Amikor leakarom venni a maszkot, mindig egy farkas tmad rm s itt vge van – magyarztam.
- Szegnykm – hzott szorosan maghoz. – De mit jelenthet?
- Nem tudom, de ami mg nagyon fontos. Azt a bizonyos illatot rzem lmomban – nztem r.
- Akkor itt valami nincs rendjn – mondta s rmnzett, a szemem koromfekete volt, nem pedig a megszokott. – Mikor ettl te utoljra?
- Ht … - gondolkodtam el, fel sem tnt hogy mr tbb hete nem ettem, vagyis pontosan azta, mita elmentek. - mr egy ideje.
- Akkor most rgtn eljssz velem. gy mr rthet a fradsgod – hzott fel az gyrl s kinyitotta az ablakot. – Gyernk.
Be vetettk magunkat az erdbe. Amint megreztem a vrt, rgtn elfogott a hatalmas tvgy. Eddig fel sem tnt, hogy nem ettem. Amikor vgeztem, vagyis inkbb befejeztem a 3. zemet rnztem Emmettre.
Kicsit hes voltl – llaptotta meg nevetve, majd hozzm lpett s megcskolt. – Itt maradt mg egy kicsi – kacsintott rm, majd visszaindultunk.