F�l �ra s�ta ut�n meg�rkezt�nk egy nagy kast�lyhoz.

-     Huhh! Ez azt�n nagy! - mondtam csillog� szemekkel, David pedig kinyitotta el�ttem az ajt�t. - K�sz�n�m! - mosolyogtam r�, mire kacsintott egyet.

Az el�t�rbe l�pve megpillantottam egy hintasz�ket �s r�gt�n bele�ltem.

-     Nincs kedved ink�bb m�st csin�lni? - suttogta a f�lembe Dave, mire megijedtem �s majdnem lefejeltem.

-     Legk�zelebb ne ijesztgess! - v�gtam be az �ldurc�t, mire fej�t r�zva ment az emeletre. - Gyertek velem! Megmutatom a szob�tokat! - ki�ltotta h�tra nek�nk.

-     Sarah van egy k�rd�sem. Ez t�nyleg ilyen hatalmas vagy �n mentem �ssze? - k�rdeztem nevetve, mire �szrevettem hogy Drew engem figyel, ez�rt j� kisl�ny m�dj�ra r�mosolyogtam, mire elkapta a tekintet�t. - 1 pont ide. - gondoltam.

-     Szerintem... nem tudom. - feleltem vigyorogva �s felszaladtam David ut�n. Egy nyitott ajt�hoz �rve megpillantottam, ahogyan az ablakon b�mul kifel�. - J�l vagy? - k�rdeztem t�le, mire fel�m fordult �s a szok�sos vigyorral n�zett r�m. - Gondolhattam volna. - �ltem le az �gyra �s n�ztem k�rbe a szob�ban. Az eg�sz a korai barokk st�lusban volt berendezve. A baldachinos �gy bord� sz�ne, eszembe juttatta a v�rt �s arr�l r�gt�n Edward jutott eszembe. – „M�r most annyira hi�nyzik” - szomorodtam el egy pillanatra, de ekkor bel�pt�l a szob�ba.

-     Nah gyerekek mi ez a gy�szos hangulat? - huppantam le mell�d. - Sz�p ez az �gy, l�tszik hozz�d illik Sarah. - mosolyogtam �s fel�lltam. - Megkeresem a saj�tomat. - �s indultam ki, de a fejemmel David fel� intettem, hogy kezdj vele valamit.

-     Vajon melyik lehet az eny�m? – gondolkodtam hangosan, mik�zben a rengeteg ajt�t n�ztem a v�gel�thatatlan foly�s�n.

-     Amelyiket csak akarod. – hallottam Drew hangj�t mell�lem. A nem l�tez� sz�vrohamomat hozta r�m, de k�v�l semmi jel�t nem mutattam az ijedts�gnek.

-     �h Drew. – mosolyogtam. – Seg�tesz v�lasztani? – n�ztem r� sz�p szemekkel, de a sz�nj�t�komat a kanyarb�l minket figyel� Carol-nak sz�ntam, egye csak meg a f�lt�kenys�g.

-     Persze. – termett mellett Drew �s bel�m karolt, m�r majdnem elr�ntottam reflexb�l a kezem, de azt�n �szbe kaptam. – Mi a kedvenc sz�ned?

-     Fekete. – jelentettem ki. – Van ilyen?

-     Igen. Asszem ez az. – nyitott be egy szob�ba. Gy�ny�r� renesz�nsz st�lusban volt berendezve, az ajt�val szemben egy fekete baldachinos �gy volt.

-     Gy�ny�r�. – �multam el �s elfek�dtem a fekete selyem �gyon, de r�gt�n Emmett szob�ja jutott eszembe �s �. Egy pillanatra szorong�s fogott el, de valami kiz�kkentett bel�le.

-     Mint te. – hallottam a fejem mell�l Drew hangj�t. T�l k�zelr�l, a lehelete s�rolta a b�r�m, de m�r m�s is. Ajk�t �reztem az arcomon, de hirtelen elkaptam azt �s kipattantam az �gyb�l.

-     �-�. Nem kapsz meg ilyen k�nnyen… – mondtam huncutul, de bel�l mardosott a b�ntudat, hogy ilyen piszkos j�t�kot j�tszok egy m�sik f�rfival. – …de soha se. – tettem hozz� magamban.

Miut�n k�rbevezettek minket a kast�lyban, elk�rezkedtem s�t�lni. Haladtam egyre beljebb az erd�ben, amikor meg�reztem, hogy valaki a k�zelemben van. M�ghozz� nem ak�rki.

-     Edward… - suttogtam halkan �s p�r m�sodperc m�lva sz�ja az �n sz�mra tapadt.

-     Nem szabad! - l�ktem el magamt�l, mire d�h�sen n�zett r�m. - Ha meg�rzi rajtam az illatodat, akkor a tervnek annyi �s nem tudlak megmenteni titeket. Sajn�lom. - kezdtem el s�rni �s visszafel� vettem az ir�nyt. �reztem magamon a tekintet�t, m�gis musz�j volt megtennem. K�zben m�g l�ttam, ahogy a t�bbiek is meg�rkeznek �s d�bbenten b�mulnak ut�nam.