�n pedig Edward kocsij�ban feszengtem, mert nem tudtam, hogy hova megy�nk.

-     Az�rt nem egy sztript�z b�rba viszel. - jegyeztem meg po�nb�l mire csak r�m n�zett egy olyan "Te menthetetlen vagy" pillant�ssal, �s vezetett tov�bb.

-     Dehogy is. De mondani szeretn�k valamit �s a zajos helysz�nek nem a legalkalmasabbak. - felelte komolyan.

-     �rtem. - b�lintottam, �s kin�ztem az ablakon. Alig l�ttam az elsuhan� f�kat, olyan gyorsan ment�nk. Pedig sz�vesen eltereltem volna a gondolatimat arr�l, ami r�m v�rt.

-     Most haragszol? - n�zett r�m, �n pedig csak megr�ztam a fejem. - Akkor mi a baj?

-     Semmi. Csak ideges vagyok. F�lek. Att�l, amit mondani fogsz. – s�hajtottam �s pont meg�rkezt�nk.

-     El�bb is mondhattad volna. Akkor felesleges volt idej�nn�nk, ha f�lsz t�lem. - felelte inger�lten �s m�r ind�totta volna az aut�t, amikor r�tettem a kezem az � kez�re.

-     Nem t�led f�lek. - k�zd�ttem a k�nnyeimmel. - Hanem amit mondani fogsz. Meg akarod mondani, hogy nem lehet k�z�tt�nk semmi, mert Te m�s vagy mint �n. - mondtam mire felkapta a fej�t.

-     Sz�val v�gig tudtad? - k�rdezte d�bbenten.

-     Tess�k? V�gig csak j�tszott�l velem? Pedig �n komolyan gondoltam… - azt�n m�r nem b�rtam �s megeredtek a k�nnyeim �s hogy ne l�ssa, kiugrottam a kocsib�l �s csak futottam, ahogy tudtam.

De � gyorsan kapcsolt, �s mire feleszm�ltem m�r egy f�nak tolt neki. A szemei d�h�sen csillogtak, �s lassan k�zel�tett fel�m. De �n eltoltam magamt�l.

-     Ne csin�ld. Jobb lesz neked n�lk�lem. Nekem meg akkor, ha tudom, hogy nem j�tszanak az �rz�seimmel. - mondtam, mire mag�hoz r�ntott �s durv�n megcs�kolt.

-     Nem j�tszottam veled! �rted? Csak vesz�lyes vagyok r�d. Nem akarlak b�ntani. Mivel… �n… egy… v�mp�r vagyok. - mondta ki mire ledermedtem.  - Igazad van. Jobb lesz neked n�lk�lem. - indult el.

Futottam volna ut�na, de hirtelen elfogott a rosszull�t, �s �sszeestem.

-     Edward! Seg�ts. - suttogtam halkan, azt�n els�t�t�lt minden.

Sz�p nyugodt temp�ban kocsik�ztunk haza. Ami term�szetesen n�lam a 100 Km/h-n�l kezd�dik. L�tszott Emmetten hogy im�d vezetni, de most valami�rt n�ha gondterhelts�g futott v�gig az arc�n. Amikor bekanyarodtunk hozz�nk �s le�ll�totta a motort megsz�lalt.

-     Esetleg a kora d�lut�ni megh�v�sodat ig�nybe vehetn�m most? - k�rdezte egy huncut mosollyal.

-     Term�szetesen. - vigyorodtam el �s kisz�lltam a kocsib�l.

Bent felment�nk a szob�mba �s le�lt�nk az �gyamra.

-     Aranyos szoba, illik hozz�d. - mosolygott �s megsimogatta az arcom.

-     K�sz�n�m. - pirultam el a b�kra.

-     De nem ez�rt j�ttem, hanem meg szeretn�k veled besz�lni valamit, vagyis ink�bb k�z�lni. - mondta hirtelen komoly arckifejez�ssel.

-     Rendben. - suttogtam halkan, �reztem, hogy valami nincs rendben.

-     Sz�val hol is kezdjem. - sz�lalt meg feszengve. - Tudod h�ny �ves vagyok?

-     17. - jelentettem ki biztosan, hiszen �vfolyamt�rsak vagyunk.

-     T�ves. - s�hajtott fel. - 1915-ben sz�letettem �s 1935-ben haltam meg.

Nekem elakadt a l�legzetem, de most �gy istenigaz�b�l.

-     Sz�val �n… - kezdte halkan. - Egy v�mp�r vagyok.

Ekkor m�r nem b�rtam a leveg�hi�nyt, odarohantam az ablakomhoz kinyitottam �s kihajoltam rajta m�lyeket l�legezve. Ez hihetetlen m�g ekkora h�lyes�get.

-     Ez csak valami vicc ugye? - fordultam meg.

-     Nem. - mondta �s k�zelebb l�pett hozz�m. Automat�n h�tr�lni kezdtem. �s ekkor megt�rt�nt a baleset. Annyira h�tra mentem, hogy a kezemmel a vizes ablakp�rk�nyba kapaszkodtam, de az megcs�szott �s �gy �n h�traestem pontosan ki az ablakon. Arra m�r nem eml�kszem mi volt ut�na csak arra, ahogy f�ldet �rtem.

Nem tudom mikor t�rtem magamhoz, de akkor m�r vil�gos volt az erd�ben. Lassan fel�ltem �s k�rben�ztem. Nem tudom mi t�rt�nhetett velem, de a szemem elkezdett �gni, �s amikor el�vettem a t�sk�mb�l a t�kr�t, hogy megn�zzem mi t�rt�nt felsik�tottam. A m�skor smaragdz�ld szemeim most zaf�r sz�n�ek voltak. Gyorsan felkeltem �s elkezdtem futni olyan gyorsan amennyire csak tudtam. Megd�bbentem. F�l perc alatt az erd� sz�l�hez �rtem. Azt�n hirtelen a semmib�l el�ugrott egy medve �s r�m t�madt. Megpr�b�ltam meg�tni �s valamilyen csoda folyt�n a medve t�bb f�n kereszt�lrep�lt kid�ntve �ket, majd elter�lt a f�ld�n �s nem mozdult t�bb�. A f�lelmem most teljesedett be legink�bb. Meg�ltem egy �llatot. Elkezdtem k�nnyezni �s elindultam hazafel�.

Az �t fel�n�l j�rhattam, amikor egy aut� meg�llt mellettem.

-     Sahm? Mit keresel Te itt? �s mi�rt n�zel ki �gy? - sz�llt ki a kocsib�l Alice �s odaj�tt hozz�m.

-     Alice? Meg kell mondanod neki, hogy szeretem. �s hogy att�l m�g hogy az ami, mindig �gy lesz. - borultam t�rdre �s s�rva fakadtam.

-     Elmondta? De… - kezdte d�bbenten.

-     Nem mondom el senkinek, m�r �gyse tudom. Valami t�rt�nt velem… �s nem tudom, meddig fogok m�g �lni. K�rlek, mond meg neki, hogy szeretem. - ter�ltem el a f�ld�n.

M�g hallottam, ahogy Alice a nevem ki�ltja, �s hogy valaki a karj�ba vesz.

-     Szeretlek Edward. - mondtam ki utolj�ra �s ezut�n m�r csak teljes s�t�ts�g.

Amikor fel�bredtem nem a szob�mban voltam, hanem egy ismeretlen helyen.