Pár perccel utána léptem ki és hozzád hasonlóan elment a hangom és még köszönni sem tudtam. Rajtam egy fekete feszülős farmer volt, egy denevérujjú sötétzöld felsővel, az elmaradhatatlan neon zöld tornacipővel, és a zöld oldaltáskámmal, amiben a legfontosabb iratok voltak.

Belém ütköztél, mert én legyökereztem a járda közepére.

-     Hello lányok. - jöttek oda a fiúk hozzánk vigyorogva a helyzetünkön.

-     Sziasztok. - néztem fel rájuk, de még mindig tátott szájjal.

-     Csukd be a szád édesem. - vigyorgott Emmett, kézen ragadott és arrébb húzott tőletek.

-     Sajnálom, ami a hazajövetelnél történt. Én úgy érzem, szeretlek, de komolyan, csak eddig el kellett döntenem, hogy ez szerelem vagy csak vágy. De döntöttem ez szerelem. - hajolt le hozzám és lassan közelített az ajkam felé én meg megrészegültem az illatától. Nagyon gyengéden csókolt meg és karolta át a derekam, semmit se kapkodott el. Alig tartott néhány másodpercig, de egy örökké valóságnak tűnt. Elhajolt tőlem és mosolygott, de olyan igazán boldog mosollyal. Én meg a kezét markolásztam nehogy elfusson alólam a beton.

-     Na végre! - kiáltottunk fel Edwarddal egyszerre. Aztán összenéztünk, nekem pedig eszembe jutott valami.

-     És engem nem is üdvözölsz? - súgtam a fülébe.

Eltolt magától, hogy utána újra közelítsen. Megcsókolt, én pedig a nyaka köré fontam a karjaimat.

-     Ezért már megérte eljönnöm. - lehelte, én pedig elpirultam.

-     Különben nem is jöttél volna el? - kérdeztem és a vállába fúrtam a fejem.

-     Dehogynem! Ki nem hagytam volna, hogy leskelődhessek. - kacsintott rám.

-     Szóval csak ezért jöttél? - nevettem fel.

-     Nem, hanem hogy utána megmutathassak valami szépet! - mosolyodott el és lehámozta magáról a karjaimat. Aztán odasétáltunk hozzátok.

-     Két kocsival megyünk, mert utána még elviszem valahova Sahm-et. - mondta határozottan és Ti sem nagyon tiltakoztatok.

Beszálltam Edward kocsijába, és vártuk, hogy elinduljatok.

Mivel lassan hajtottatok ki a fejemet a fejtámlára hajtottam és lehunytam a szemeimet.

-     Ha ez egy álom, azt akarom, hogy soha ne érjen véget! - nyögtem, amikor Edward újra megcsókolt.

-     Soha ne mond, hogy soha! - felelte és megállt.

-     Itt is vagyunk? - nyitottam ki a szemeimet. És valóban már ott is voltunk kedvenc törzshelyünk előtt.

-     Angel & Demon - olvasta fel a bolt nevét, és felém fordult. - Illik rátok. Csak fordítva, mint ahogy a nevetekben van!

-     Szóval én vagyok a démonod? - kérdeztem, és felé hajoltam.

Ő is közelített felém, de az utolsó pillanatban elhajoltam előle, és gyorsan kiszálltam a kocsiból.

-     Ez gonosz volt! - termett mellettem és hátulról úgy átölelt, hogy moccanni se bírtam.

-     Nah de kérem fiatalok, ne az utca közepén csináljátok, ez olyan szemérmetlen. - nevettem.

Bementünk a kisméretű plázába hát igen azért Los Angeles útvesztőihez képest ez egérlyuknak számított. Szépen elindultam jobbra, mert úgy emlékeztem arra van a lépcső felfelé. Emmett rögtön mellettem termett és belekulcsolta a kezét az enyémbe. Már kezdem megszokni, hogy olyan, mint egy télen-nyáron mászkáló hóember isten. Betértem az első szimpi üzletbe és felnéztem Emmettre aki hihetetlen perverz vigyort öltött fel, bele sem merek gondolni mikre gondolhatott.

-     Itt kezdjük. - jelentettem ki, amikor utolértetek minket.

Színek és nemek szerint voltak elhatárolva az üzletben a ruhák. Természetesen azonnal megrohamoztam a fekete-lila-bordó sorokat. Emmett elment valamerre majd előkerül gondoltam. Felkaptam egy fekete ingesített nyakú hosszú ujjú pólót, amit egy absztrakt lila minta futott körbe. Útközben lekaptam még a bejáratból kiszemelt fekete franciasapit és elindultam a próbafülkék felé. Elhaladtam már néhány mellett egy üreset kerestem, amikor egy kéz ragadott meg az egyikből és behúzott magához. Háttal ütköztem egy meztelen izmos mellkashoz. 2 kéz karolt át hátulról és megfordultunk a tükör felé. Emmett állt mögöttem az előbb említett pózban és gonoszan vigyorgott. A lélegzetem elállt, amikor szembesültem a ténnyel, hogy jól éreztem nincs rajta póló. Azok az izmok azt hittem a tükör irigységében kettéreped.

-     Együtt fogunk öltözni. - suttogta a már számára előre eldöntött tényt.

-     Ö… oké. - dadogtam mit mondtam volna mást nem volt menekülési esélyem.

-     Nézzük mit hoztál magaddal. - vette ki a kezemből a ruhákat. - Nekem tetszenek, de rajtad nézném meg őket igazán. - engedett el.

Én meg hatalmas pírrel az arcomon kezdtem levenni a toppom és felvenni a pólót amiben Emmett is segédkezett. Amikor hideg keze hozzámért megremegtem és összehúzódtam. A végén, mint csúcspontként a fejemre igazította a sapit és elég látványosan végigmért.

-     Amazing. - jelentette ki és átkarolt én meg, ha lehetséges még jobban elvörösödtem. Ekkor hallottalak meg téged.

-     Leskelődünk, leskelődünk? - nevettem mikor megláttam Edward fejét a tükörben. Ő csak nézett tovább és nem szólt egy mukkot sem.

Ugyanis fölül éppen csak melltartó volt rajtam, és mivel nem voltam egy szégyenlős fajta, nem takartam el magamat.

-     Egy perc és készen vagyok. Várj meg kint! - toltam ki a fejét és mikor felhúztam a felsőt hallottam egy morcos morgást.

-     Táddá! - léptem ki és megpördültem előtte. Egy féloldalas sötétzöld top, egy ugyan olyan színű egyik oldalt rövidülő szoknyával - a tornacipő természetesen maradt - egy olyan sapka, mint a tiéd csak zöldben és egy kendő a nyakamra kötve (természetesen az is zöld).

Edward vagy két percig csak állt és nézet majd mikor megszólalt a hangja idegesen csengett.

-     Így nem engedlek sehová. Hacsak nem velem vagy. Akkor is, csak ha felülre még felhúzol valamit. - és visszatolt a fülkébe.

-     Na. Ne csináld! - mondtam mérgesen és kidugtam a fejem a fülkéből. Egyből ott termett és megcsókolt

-     De csinálom! És most mutasd a következő összeállítást. - ült vissza a szemben lévő székre. Gyorsan felkaptam a ruhákat és kimentem.

-     Ez most csak vicc ugye? - kérdezte még idegesebben, mint az előbb, és most már ő is bejött velem.

-     Nem tetszik? - kérdeztem szomorúan. Egy pánt nélküli fekete felső volt rajtam, egy térd fölöttiig érő hullámos zöld szoknyával és egy másik kendő a nyakamon, ezúttal fekete.