|
14. fejezet
1 ra mlva sikerlt olyan higgadtsgi szintre lenyugodnom, hogy Sarah-k kiengedtek emberek kzelbe. Els utam azonnal a msik bandhoz vezetett, hogy megnzzem, hogy van Rev. Senki sem akadlyozott ezrt gyorsan Rev gya mellett talltam magam.
Bksen aludt. Ilyen bksnek s vdtelennek sem lttam mg soha. Szinte halottnak tnt. A mellkasa mintha msodperc pontossggal ugyan annyi idkznknt emelkedett fel s sllyedt volna le. Annyira megigzett, hogy nem brtam levenni rla a szemem.
A tekintetem tsiklott a kezre. A csukljn mg mindig ltszott halvnyan a ktl s a bilincs ltal okozott horzsols. Megfogtam a kezt s felemeltem. Olyan hideg volt s lettelen mr kezdtem azt hinni tnyleg meghalt.
Mr egy ideje az lemben tarthattam a kezt s bmulhattam gondolataimba merlve, amikor reztem, hogy megmozdult. Gyorsan felpillantottam s a tekintetem tallkozott az vvel. Olyan fradtsg s meggytrtsg sugrzott a szembl hogy hirtelen hatalmas bntudatott bresztett bennem. reztem, hogy csak n tehetek rla hogy ide jutott, hogy ez trtnt vele.
- n… sajnlom. – mondtam halkan, nem akartak a szavak megformldni.
- Mit? – krdezte rekedten s a kezt nzte, amit mg mindig szorongattam.
- Ami trtnt. Amit George tett. tlom t. – mondtam.
- Valamilyen szinten rthet. A fltkenysg miatt tette s volt r megfelel indoka is. – fogta meg az arcomat a hideg kezvel.
- Ezt nem rtem. – rztam meg a fejem.
- Ltta amikor cskolztunk, ez hzta fel. – magyarzta.
- De mirt? – krdeztem mr a srs hatrn.
- n is ezt tettem volt hidd el, meg brki ms is. – trlte meg a szemem.
- Nagyon megijedtem, amikor meghallottam, amit veled tett. – kezdtem el srni s a kezt az arcomhoz szortottam.
- Css… semmi baj ennyire knnyen azrt nem lehet lb all eltenni. – hajtotta a fejem a mellkasra.
- De mi lett volna, ha pp gy jn ki neki? – krdeztem zokogva.
- Nem szabad erre gondolni az a lnyeg, hogy mg itt vagyok. – simogatta a hajam.
- Ugye itt is maradsz? Velem? – nztem fel r knnyes szemekkel.
- rkk. – cskolt meg.
The End
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
