|
8. fejezet
Amikor magamhoz trtem stt volt a helyisgben csak nhny kicsi ablakon szrdtt be fny. Megmozdulni nem brtam, mert a kezeimet htraktttk nhny cshz. Amikor magam mell pillantottam meglttam Rev-et aki szintn ilyen szoros helyzetben lvezte vendgszeretett az elrablinknak.
- Ltom felbredtl. – nzett rm br megknnyebbltsget sugrzott a szeme.
- Igen. Mi trtnt? – krdeztem.
- Ht csak sejtsem van, hogy az a nagy banda, aki itt uralkodik kapott el minket. – vlaszolta halkan.
- Remek. – shajtottam.
Ekkor kinylt a raktr ajtaja s 3 ember jtt be, majd meglltak elttnk.
- Ltom a „kisasszony” is felbredt. – nzett rm az egyik, n meg elfordtottam a fejem.
- Nah mi van „szpsgem”, tn nem szvlelsz minket? – guggolt le elm egy msik s megfogta az arcomat.
- ppensggel nem. – mondtam halkan.
- Szp kis pldny vagy s jl fel is vgtk a nyelvedet. – vigyorgott.
- Lesz mg veled pp elg dolgunk. – vigyorodott el egy msik.
- Azt soha. – rgtam llba az elttem guggolt.
- Te kis krva. – kevert le nekem egy szp nagy pofont s kivonultak.
- Szemetek. – suttogtam magamnak.
Ekkor hirtelen azt pillantottam meg, hogy Rev egyik keze szabad lett majd a msik is. Ezutn thajolt rajtam s elkezdte az enymet is kioldozni.
- Mit csinlsz? – krdeztem elpirulva mivel elg knos volt a testhelyzetnk.
- pp kiktm a kezedet. – suttogta a flembe s elhajolt tlem.
- Ksznm. – simogattam a ktltl durvn kihorzsolt csuklimat.
- Mutasd az arcod. – mondta.
Megfogta gyengden az arcomat s maga fel fordtotta. Kivett a zsebbl egy kis ruhadarabot belemrtotta a csvekbl kicspgtt vzbe s megtrlte a pofon helyt. Csak csodlkozva figyeltem, amit csinlt szlni nem brtam. Ezutn megllt.
- Bocsi ez muszj. – kptt bele hirtelen a ruhba s ttrlte vele a kicsi horzsolst. Ezutn vglegesen eltetet a rongyot a zsebbe.
- Ksznm. – nygte ki nagy sokra halkan.
- Szvesen. – mosolygott. Most n jhettem volna azzal a bizonyos krdssel: „Te tudsz mosolyogni?”
- Ht n… igazbl… nos… elgg megleptl. – dadogtam.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
