|
12. fejezet
n meg csak lltam ott egyedl a jrdn s ekkor bevillant, hogy mi is trtnt pontosan.
- Jesszus ez meg mi volt? Ok megpuszilt, de minek? Na, vrjunk n meg rltem is neki, nem. Ez itt a vg tuti egy ra mlva jn a tancs s nekem vgem. De most mr nagyon, de nem rdekelnek. Dglnnek meg, ha tudnnak. Ksz nem rdekel nagyon is megkedveltem a vdencemet s akkor is tallkozni fogok vele. – hatroztam el magamban.
Elindultam eredeti clom fel a kisboltba venni kajt. Miutn vgeztem szatyrokkal felpakolva mentem haza. Otthon elpakoltam a dolgokat s trcsztam Sarah-t hogy megosszam vele a fejlemnyeket.
- Hal? – vette fel egy kms hang.
- Neked is j reggelt. – vigyorogtam.
- Jaj, szia. Bocsi, de a tegnap esti alkoholtl kidltem. – mondta gy, hogy ebben a pillanatban kpes lett volna bealudni.
- Mondtam, hogy nem kellett volna 4-et innod. – nevettem.
- Tudom, de te is tudod, hogy soha sem hallgatok rd. – nevetett is.
- Ezt mr tapasztaltam tbbszr is. – mosolyogtam s levetdtem a kanapra.
- De gondolom nem az ivszatomrl akartl igazbl beszlni, ki vele mi trtnt? – krdezte most mr normlis hangon.
- Ht reggel le akartam menni a boltba s nem fogod elhinni kivel tallkoztam. – kezdtem.
- Ht nem velem, mert n most keltem a telefonra. – nevetett.
- Nem is, hanem vdencemmel. – mondtam ki az esemnyt.
- Hogy mi? – s hallottam, hogy azt hiszem mell lt a szknek.
- Nekem mondod n is bepnikoltam. Egyedl voltam ott s mg elbjni sem tudtam s odajtt hozzm. – mondtam s hatssznetet tartottam a mesmben.
- Folytasd, most mr nagyon rdekel. – mondta kvncsian.
- s bocsnatot krt a tegnap este miatt azt hitte, hogy zaklatsnak fogom venni s a lelkiismerete nem hagyta nyugodni. – mondtam erre Sarah iszonyatos nevetsben trt ki.
- Most komolyan a pasiknak van lelkiismerete? – nevetett.
- De vrj tnyleg ms komoly olyan fejet vgott tuti kivtel a kivlasztott. – nevettem.
- Biztos nah de elhiszem, folytasd. – krt.
- Aztn mondtam, hogy nincs baj s elhvott reggelizni. – mesltem tovbb a fejlemnyeket.
- Huha, azt hiszem, itt ms is van az egyszer bocsnatkrs mgtt. – mondta sejtelmesen.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
